• 2279

• Sarkantyús sármányok telelnek a Cserebökényi-pusztán
• Messze földön híres a holló intelligenciája
• Ha ma még nem mosolyogtál, akkor nézd meg az erdei szalonka táncát

Bár a legtöbb széncinege nem vándormadár és kizárólag a nagyon hideg, kemény telek elől vándorolnak délre, tavasz előtt csak ritkán hallatják a hangjukat.

Jól alkalmazkodtak az ember által megváltoztatott körülményekhez, ezért gyakran találkozhatunk velük parkokban, kertjeinkben.

Könnyedén azonosítható madárfaj, fekete fejjel és nyaki résszel, feltűnő fehér orcával, míg testének felső része olívazöld színű és testének alsó részei sárga színűek, némi eltéréssel a különböző alfajok esetében.

Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 25 ezer forint.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által 1995-ben „Az év madarává” választott fülemüle az egyik legismertebb énekesmadárfaj hazánkban.

A telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti, áprilisban tért vissza és körülbelül szeptember közepéig marad.

Nem véletlenül nevezték Blaha Lujzát is a nemzet csalogányának.

Szintén volt már az év madara, az MME még 1996-ban választotta annak.

Kemény teleken a házak mellé húzódik, ahol etethető főtt sárgarépával is.

Sajnos életének első évében magas a halálozási arány, amely miatt e madárfaj átlagosan 1,1 évet él, ugyanakkor, ha szerencsésen átvészeli életének első évét, akkor hosszú életet is élhet. Jegyeztek már fel olyan egyedet is, amely 19 éves volt.

Világszinten nem veszélyeztetett, de Magyarországon védett, eszmei értéke 25 ezer forint.

A mezei pacsirta nagyon gyakori, közismert fészkelő madár, elsősorban mezőgazdasági területeken és füves pusztákon költ.

Szeptember környékén verődnek csapatokba, a vonulást pedig november elején kezdik meg. A csapatok létszáma akár a kétszázezret is elérheti, mert más énekesmadarak is csatlakoznak hozzájuk.

A mezei pacsirta 5-6, fogságban 20 évig is elél.

Udvarlás közben a pacsirták csigavonalban a magasba emelkednek, egy darabig egy helyben lebegnek, majd visszatérnek a földre, és közben egyfolytában dalolnak.

A magyarországi párok számát laza becslések szerint 300 000 és 800 000 közé teszik. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely főleg ember építette szerkezetekre építi fészkét és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek.

Észtország és Ausztria hivatalos madara, a Kárpát-medencében az áprilistól szeptemberig terjedő időszakban figyelhető meg.

Magyarországon az ezredfordulón 220-320 ezer pár élt belőlük, állományuk stabilnak volt mondható. Legnagyobb sűrűségben az Alföldön és a Kisalföldön fordulnak elő.

2002-ben választották az év madarának a régiesen aranymálinkónak is hívott sárgarigót.

A Kárpát-medencébe vonuló madarak közül legutolsóként érkeznek meg és augusztus végén vissza is indulnak Afrikába, de sok egyed Madagaszkárra is eljut.

Magyarországon védett fajnak számít, pénzbeli értéke 25 ezer forint.

Az ökörszem is azok közé a szellemmadarak közé tartozik, melyek bár ott vannak a téli tájban, de ilyenkor nincs állandó járásuk. Egy-egy látogatásuk között nemcsak napok, de akár hetek, hónapok, sőt évek is eltelhetnek.

Télen nagyobb távolságokra is elkóborol, ilyenkor olyan helyeken is gyakori, ahol egyébként nem költ

A két királykafaj után kontinensünk harmadik legkisebb madara, tömege alig 6–7 gramm körül alakul.

Magyarországon főként a nyugati és északi megyékben, párás völgyek, folyó- és patakpartok sűrűjében költ.

A cserregő nádiposzátához nagyon hasonló megjelenésű madár, attól legkönnyebben éneke alapján lehet megkülönböztetni.

Későn, legtöbbször májusban érkezik és a nyár végével már el is vonul afrikai telelőhelyére.

Éneke igen változatos: mesterien utánozza más madarak hangját, melyek strófáit saját repertoárjába is beépíti. Költőhelyén képes az összes környezetében lévő madárfaj énekét leutánozni.

Hazai fészkelő-állománya 56 000 – 91 000 párra tehető (2000-2012) és mérsékelt csökkenést mutat.