https://www.youtube.com/watch?v=6c-FvVhP41Y

Ha nem foglalkozunk a bálványfával, akkor rövid idő alatt hatalmas társulásokat képes kialakítani. A bálványfa rendkívül gyorsan nő, vastagsági növekedése is jelentős, magról és sarjakról is nagyon könnyen újul. Erdőgazdálkodási szempontból a bálványfa sűrű koronája okozhat még komoly problémát, hiszen elveszi a fényt az alacsonyabb erdőszinteken lévő újulatoktól, ráadásul a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló, nemkívánatos gyomnövények megjelenését eredményezi.

A Pilisi Parkerdő Zrt., legutóbbi, a bálványfa terjedése ellen indított nagyobb horderejű „hadjáratát” uniós forrásokból valósította meg. 2012-től 2015 nyaráig több mint 400 hektár érintett területen, mintegy 122 millió forintot fordítottak a bálványfa-állományok visszaszorítására. A Bajnai Erdészet kezelésében álló cser-, illetve tölgy főfafajú erdőfelújításokban így jelenleg nincs bálványfa. A következő 5 év fenntartási időszaka erdészeti szempontból arról fog szólni, hogy meg is őrizzék ezt az állapotot; hogy a környező területekről is távol lehessen tartani a bálványfa magszóró egyedeit. Az idegenhonos fajok általában egy adott ökoszisztémában elpusztulnak, vagy nem válnak inváziós fajjá, hanem beilleszkednek az őshonos fajok közösségébe. Egy-egy esetben azonban hirtelen és tömegesen képesek e fajok elterjedni (ezeket hívjuk inváziós vagy özönfajoknak), felborítva a meglévő ökológiai egyensúlyt. Ennek következtében új egyensúlyi helyzet alakul ki, amely során az inváziós fajok kiszoríthatnak őshonos fajokat (például elfoglalják életterüket), és azok így kihalhatnak. Amennyiben a környéken magszóró bálványfa található – miként azt többek között egy Dorog községhatárában lévő erdőrészleten is tapasztalták az erdészek , nagyon hamar végbemegy az invázió.

Egy év alatt itt a Dorog melletti erdőterület csaknem 40%-át elöntötte a bálványfa.

Ez 200-300 m2-es, összefüggő foltokat jelent. „Ha nem foglalkozunk a bálványfával, akkor rövid idő alatt hatalmas társulásokat képes kialakítani. A bálványfa rendkívül gyorsan nő, vastagsági növekedése is jelentős, magról és sarjakról is nagyon könnyen újul. Erdőgazdálkodási szempontból a bálványfa sűrű koronája okozhat még komoly problémát, hiszen elveszi a fényt az alacsonyabb erdőszinteken lévő újulatoktól, ráadásul a lomb nagy nitrogén-felhalmozódást eredményez, ami a ragadós galajhoz hasonló, nemkívánatos gyomnövények megjelenését eredményezi.

Forrás és a cikk folytatása az alábbi linken található: greenfo.hu